Van egy utca Érden, amit a közelmúltban viszonylagos tisztességgel rendbe tettek. Szilárd burkolatot kapott, miután a csatornázás megtörtént és egy óvodát is építettek az utcában. Tipikusan lakóutcának tűnik, de azért ennél egy picikével több. Éppen ezért nehezen érthető, hogy miért egyirányúsították totálisan.

A kerékpáros infrastruktúra használata kapcsán számos visszásság tapasztalható, melyek ingerültséghez, agresszióhoz, végső soron balesetekhez vezetnek. Ezek kezelhetőek lennének, ha az élet szülte helyzeteket az épített környezet és az elvárt közlekedési magatartás kitáblázása követni tudná. Hazánkban a közeljövőben jelentősebb kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések fognak megjelenni, s előreláthatóan a kerékpáros forgalom sok helyen a jelenlegi többszörösére növekszik pár éven belül. Ezek a felületek – nagyon helyesen – keverik majd a közlekedési, sportolási és rekreációs funkciókat. Nyugati és hazai példákból okulva feltételezhető, hogy olyan járművek és olyan eszközök jelennek meg az aszfalton, melyekkel szemben elvárt viselkedési forma a KRESZ-ben nincs rögzítve. Ezeket a szabályokat – ma még – megelőző jelleggel szükségesnek tartom megalkotni.

E poszt születésének több célja is van. Elsődlegesen nem az élménybeszámoló, nem a szelfizés indít az írásra. Inkább azt szeretném bemutatni, hogy a kerékpáros turizmus mennyire elérhető még egy magunkfajta (nagycsaládos, magyar bérszínvonalú, de kulturált kikapcsolódásra fogékony, természetbarát) család részére is. Nem pénz, inkább csak információ kérdése a túra, s ezzel szeretném bátorítani honfitársaimat: keljenek útra! A másik célom a hazai kerékpáros fejlesztések mellé jegyzetet, példát tenni. Nálunk, Érden, éppen most készülnek megépíteni az évtizedek óta ígérgetett szakaszt. Jó tudni, polgártársak, hogy mi fán terem az Eurovelo 6. Nem hiszem, hogy a nagy túrázóknak újat tudnék írni, nekik ez a cikk talán nevetségesnek is hathat.

Kerékpáros kirándulásra invitálom azokat, akik még nem próbálták. Tegyük fel, hogy egy olyan városban élünk, melynek vezetése milliókat költ a családias nagyváros önámítására, s egy városi rendezvényre mi ezt komolyan vesszük. Családunkkal egy városi rendezvényre megyünk, s onnan kerékpárral kívánunk hazajutni. Első probléma átjutni a belvárosi közlekedési káoszon. Azon a káoszon, melyet színezetétől függetlenül egyetlen városvezetés sem volt képes kezelni még soha. 

Csak nem lehet. Biciklizni csak biciklin lehet, s bizony, zebrán csak zebragolni tudsz. De tegyük félre a viccet! Elmondom, hogy miért és hogyan mehetünk át kijelölt gyalogosátkelőhelyen kerékpárral.