A Műszaki Ellenőr magazin készített velem interjút 2013 márciusi számában az ÉTDR kapcsán. Meglepő módon inkább profilozó, mint szakmai interjú lett. Ím közre adom.

Kétséggel vegyes örömmel hallom közszolgálati televíziónk euromagazinjában a csatlakozással kapcsolatos igehirdetéssel megbízott (és adóforintokkal bőségesen ellátott) központ illetékes nagyasszonyát.

különös tekintettel az energia- és környezettudatos építésre

Petka Szilvia és Varga Illés Levente azonos címet viselő tanulmányának rövidített, lényegi javaslatokat tartalmazó összefoglalója.

Hazánknak mihamarabb el kell köteleznie magát a fenntartható (illetve klímabarát) építés kötelező szabályozási elemeinek bevezetése mellett. Ezek legfontosabb műszaki-jogi elemeit az alábbiakban foglaljuk össze (»a tanulmány azon fejezetére való hivatkozással, ahol a témakör részletesebb kifejtése megtalálható). A tanulmány a cikk végén található hivatkozással érhető el.

Az immár hagyományos Civil Esték októberi beszélgetésén arra kerestük a választ, hogy miért lakhatatlanok városaink, miért nem épülnek fenntartható városok? A kérdésre adandó feltevések között öt fő választ adtunk, majd ezekre kerestünk igazolást, illetőleg megoldási javaslatot.

Jelen jegyzet a Szegedi Bioépítészeti napokon 2007-ben is elhangzott előadás aktualizált és lejegyzett lenyomata. A téma – ti. a fenntartható épített környezet megvalósítása a hatósági munka ismeretében – tárgyalásához elengedhetetlen az aktuális építésjogi háttér ismerete, ez pedig az utóbbi két évben gyakorlatilag havonta változik. Vizsgálati szempontrendszerünk szerinti változásokról ugyanakkor nem beszélhetünk, s az időközben a Parlament által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) követelményei sem jelentek még meg a joganyagokban. De kezdjük az elején.

Egy PHARE projekt keretében készített tanulmányában a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) részletesen foglalkozik Magyarország hulladékgazdálkodásával. Az elemzés építési és bontási hulladékok helyzetét taglaló fejezetét rövidítve ezúton közöljük.

A folyamatban lévő településközponti szabályozási folyamat egy olyan javaslatot tett le az asztalra, mely összesen 9 db, magasságát tekintve 20 és 60 méter közötti (azaz mintegy 20 emeletes) épület építését teszi lehetővé (javasolja). Ezeket a tornyokat – megépülésük esetén – gyakorlatilag egész Érdről látni fogja mindenki.

Csontig rágott téma: nem csak elő kéne írni a keretszámokat, hanem később (az üzemeltetés folyamán) számon is kérni azokat.