Panaszkodnak az építésügyi előadók, hogy mennyi dolguk van. És valóban túlterheltek. De azért vannak olyan rossz beidegződések, melyektől megszabadíthatnák saját bürokráciájukat. Provokatív sorozat lesz ez is. A segítség szándékával.

Sokszor tapasztalható, hogy az érintett ingatlanok adatait is rögzíti az ügyintéző. Ez a felület az ÉTDR egy meg nem valósult szolgáltatásának a felülete, azaz az ingatlan-nyilvántartásból automatikusan érkező adatok kerülnének ide. De mivel nem érkezik, mert az ingatlan-nyilvántartás egyszerűen képtelen ilyen adatokat küldeni vagy átadni, ezért a fejlesztő biztosította a manuális adatrögzítést. Amire viszont semmi szükség nincsen. Ha az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultjának ügyféli jogot adunk, akkor esetleg a korrekt áttekinthetőség okán van értelme, de egyébként teljesen felesleges. Ez a felület nem azért született, hogy egy másik szervezetnél (földhivatalnál) meglévő adatbázist duplikáljunk, azaz adatot rögzítsünk, hanem éppen fordítva: onnan adatot kapjunk.

De mivel ez a felület látványosan nem működik, okoz még egy kellemetlenséget.

Az ügyféli jogállás megállapításához szükséges azt vizsgálni, hogy az egyes ingatlanokkal kik jogosultak rendelkezni. Ezt a földhivataltól korábban belföldi jogsegély keretében kérte meg az építésügyi hatóság, s a földhivatal tulajdoni lap megküldésével válaszolt rá. Évek óta tartó értetlenkedés fogadja az illetékes Földművelésügyi Minisztériumnál azt az igényt, hogy nem hiteles tulajdoni lapra, csak ún. részadat-szolgáltatásra van szükségünk (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68/A. § (2) bekezdése alapján a tulajdoni lap tartalma részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető, a részadatot az ingatlanügyi hatóság tanúsítvány formájában szolgáltathatja), de az ezt szabályozó miniszteri rendeletet (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdés alapján) hosszú évek óta nem akaródzik megalkotni. Ennek hiányában csak tulajdoni lapot olvasva tájékozódhatunk, de ugyanakkor magát már tehermentesítette a földhivatal.

A Ket. belföldi jogsegélyt szabályozó részében, pontosabban a 26. § (5a) bekezdésében ugyanis lehetőséget teremt a jogalkotó arra, hogy ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Azaz a Takarnet alapvetően nem más, mint a hatósági bizonyítványra való válaszadási kényszer kivédése: a szükséges adatot mindenki kérdezze le maga (és adminisztrálja vaskosan az elszámolást mellé). Nem tulajdoni lap, nem bizonyító erejű okmány (erre hangsúlyosan fel is hívja a figyelmet az adatot tartalmazó JPG képen olvasható átlós felirat: „bizonyító erővel nem rendelkezik”), nem irat. Tehát semmi okunk nincsen ezt kinyomtatni, iktatni, beszkennelni, feltölteni az ÉTDR-be.

Pedig sok helyen ezt teszik. Tökéletesen felesleges mozzanatok. Semmi ellen sem véd senkit, senkinek nincs rá szüksége, semmilyen jogszabály nem írja elő. Az érthető, ha a JPG képet lementjük (jobbklikk/képmentése) a hatóság szerverére vagy a munkaállomásra egy jól rendszerezett struktúrába. Esetleg, ha nagyon precízek akarunk lenni és sok időnk van, akkor a „tényállás tisztázása” címmel egy feljegyzést készíthetünk, melyhez – többek között – ezt a fájlt is csatolhatjuk. De az iratbetekintés szabályait ezek után sokkal figyelmesebben kell tudunk kezelni (lásd megosztás), ezért inkább még ennyit se tegyünk.

Sőt!

Ezt a lekérdezést is akkor tegyük csak meg, amikor megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a keresett személy valóban ügyfél-e! Mert az esetek jelentős részében még csak nem is ügyfél, csak automatikusan osztjuk neki a jogosultságot.

Értékes negyedórák telnek ezzel.

Hasonló a témában:

• Az építésügyi engedélyezés
• Dokumentumok rendezése az ÉTDR-ben
• Kiadmányszerkesztési tippek
• Mi az építésügy feladata?