2015 januárjában az építésügyi hatóságokon szolgálatot teljesítő kollégákat invitáltam egy felmérő ív kitöltésére. A hivatalos adatszolgáltatásokkal szemben arra voltam kíváncsi, hogy az építésügyi e-közigazgatás névleges bevezetése után két évvel hogy birkóztak meg a hatóságok az új kihívásokkal, s hogy állunk az egységes jogalkalmazás megteremtésével. Minden tervező tud történeteket mesélni, de most egy őszinte tényfeltárással azt kutattam, hogy mennyire általánosíthatunk e történetekből.

A válaszok kiértékelésekor figyelembe vettem a kérdések rejtett összefüggéseiből kideríthető önellentmondásokat (azaz kiszűrtem a hekker szabotőröket), illetve a válaszadók által megnevezett egyéb információkat. A válaszok alapján megállapítható, hogy bár a felmérés nem reprezentatív, de a kiértékeléshez elegendő adat (több, mint 100 adatsor) gyűlt össze.

Külön érdekes körülmény, hogy a felhívás két körben történt (1: ÉISZK levelezőlistáján, 2: építésijog.hu portálon), s a két válaszadói kör kimutathatóan más kört ért el (1: jellemzően jegyzői hatóságok munkatársait, 2: kormányhivatali tisztviselőket jobban reprezentálva). Az adatok elemzésénél az is megállapítható, hogy a jegyzői (önkormányzati) és a kormányhivatali (állami) hatósági feladatellátásban több ponton jelentős eltérés mutatkozik.

A válaszadók elérésének módszere azért is érdekes, mert mindkét csatorna azon kollégákat éri el, akik munkakörükön túlmenő aktivitással, érdeklődéssel viseltetnek szakmájuk, hivatásuk iránt. Ők az átlagnál tájékozottabbak, azaz a tényleges helyzet az itt mértnél vélhetően rosszabb.

Messze még az elektronikus közigazgatás

58% kiadmányainkat papíralapú hiteles iratként iktatjuk és irattározzuk
84% a takarnetes lekérdezések eredményét kinyomtatjuk

Ezekben az esetekben a költségvetés arra költ, hogy egy irat egy másik formában is meglegyen. Azaz feladatot duplikál. Hiszen az alapinformáció, alapadat már fellelhető, a hatóság már rendelkezik vele, de a papíralapú tulajdonlástól, őrzéstől nehezen szabadulnak a hatóságok. A helyzetet súlyosbítja, hogy nem egyszerűen kinyomtatják, hanem még az iratkezelési feladatot is ellátják vele (pedig az eredeti és hiteles irat az ÉTDR-ben van elektronikusan, s a másolat iktatását egyetlen jogszabály sem írja elő). Mielőtt ítélkezne az olvasó, rögtön le kell szögezni: a hatóságok nem kaptak üzembiztos rendszereket, az online kapcsolat kiszámíthatatlan, s senki sem készítette fel őket arra, hogy az elektronikus iratkezelés mitől lesz költséghatékony, ugyanakkor biztonságos. Az eredmény látványos.

Mi az ÉMD és az engedély határozata közti kapcsolat?

Érdekes, elméleti kérdés, mely mégis képes megvilágítani az építésügy jelenlegi helyzetét. A kérdés tulajdonképpen úgy szól, hogy az építési engedély határozata önálló életet élhet-e, vagy csak a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentációval (ÉMD) együtt kezelhető. Ennek fontos iratkezelési és iratérvényességi vonatkozása van. Például ennek kapcsán lehetne arról is beszélni, hogy a tervlapokra az engedély számát feltüntessük-e, vagy annak elektronikus aláírása egyben hitelesíti-e az összetartozó dokumentumokat (akár egy fájlba teszi, akár külső aláírással látja el). Ha ezekre a kérdésekre nincsen válasz, akkor a szoftverfejlesztés sem tudja ezt lekövetni. A kérdés megválaszolásához azt kell tudni, hogy a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján különbséget kell tennünk (és másként kell kezelnünk) a mellékletet és a mellékelt iratot. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet azonban nem nevezi meg, hogy miként kezeljük, hanem egy máshol meg nem magyarázott iratkezelési csoportba sorolja a "hozzá tartozó" jelzővel. Éppen ezért erre a kérdésre nincsen jó megoldás, az eredmény mégis elárulja, hogy miként gondolkodik a szakma. Kétharmad azt modnja, hogy a határozattól nem elválasztható a dokumentáció, míg minden 5. válaszadó lehetetlent állít, s iratezelés szempontjából nonszensz állapotba sorolja.

Mennyi illetéket fizetnek?

A kérdés feltevésekor az építésügyi hatósági szolgáltatás illetékéről két tájékoztató is elérhető volt az e-epites.hu oldalról. Beszédes, hogy ezek adattartalma nem egyezett meg egymással, de egyik sem mondott konkrét összeget. Azaz a jogalkalmazóknak úgy adnak egymásnak ellentmondó információkat, hogy még a konkrét választ is kerülik. Nem meglepő ezek után, hogy 38:49 arányban 3000 Ft-ot fizettetnek vagy illetékmentességet biztosítanak a hatóságok. S igazán azon sem csodálkozunk, hogy 13%-ban egyéb válaszokat is kaptunk.

Eredmények

Az alábbi összefoglalóban nem minden részletre kiterjedő, ám gazdagon kommentelt kimutatást adok közre.

Letöltés, megtekintés nagyobb méretben itt.