A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara megalkotta a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit tartalmazó szabályzatát. (Ezt a MMK Küldöttgyűlése a 18/2016. (VII. 5.) számú határozatával már módosította is.) Ezek szerint (4.8) tartószerkezeti kiviteli terv készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek ítélt léptékben és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel, amennyiben (...) az építési terület nem az 1-3 földrengési zónába esik.
De hogy mely tervezési helyszínek esnek az 1-3 földrengési zónába, az a szakmai nagyközönség előtt nem egészen ismert. Kis kutakodással persze mindenki megtalálhatja Magyarország szeizmikus zónatérképét, mely az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) Nemzeti Melléklete (Tóth L, Győri E, Mónus P.). Ezzel csak az a gond, hogy olyan mélységig vaktérkép, hogy még a mérnök kollégák is azt mondják ez alapján, hogy Budapest a rendelkezés hatálya alá tartozik, pedig ez nagyon nem igaz. Készítettem egy olyan zónatérképet, mely a járási közigazgatási térképen alapul. Ez sem ad abszolúte pontos* választ a kérdésre, de sokkal jobban segít meghatározni azokat a járásokat, ahol biztosan áll, vagy biztosan nem áll a területi hatály.
Kedves kollégák, használjátok egészséggel.
---
*: Az abszolúte pontosságnak mérnöki szempontból nincs túl nagy jelentősége. Hiszen könnyen belátható: a kimutatás eredménye úgyis az lenne egy sor esetben, hogy a telek egyik felén kell, a másik felén nem kell, azaz más a földrengési kockázat az előkertben és a hátsókertben. Ezt megállapítani pedig nem lehet mérnöki cél. De mégis, csupán a vicc kedvéért még dolgozom egy részletesebb térképen.
A képre kattintva nagyobb méretben megtekinthető!
- Részletek
- Kategória: építésügy
- Megjelent: 2016. August 19.
- Módosítás: 2016. August 19.
