Jelen jegyzet a Szegedi Bioépítészeti napokon 2007-ben is elhangzott előadás aktualizált és lejegyzett lenyomata. A téma – ti. a fenntartható épített környezet megvalósítása a hatósági munka ismeretében – tárgyalásához elengedhetetlen az aktuális építésjogi háttér ismerete, ez pedig az utóbbi két évben gyakorlatilag havonta változik. Vizsgálati szempontrendszerünk szerinti változásokról ugyanakkor nem beszélhetünk, s az időközben a Parlament által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) követelményei sem jelentek még meg a joganyagokban. De kezdjük az elején.

 


Jelen jegyzet nyomtatásra és könnyebb olvasásra optimalizálva PDF formában elérhető itt

A jegyzet megjelent az Országépítő 2009/3 számában is.

fenntartHATÓSÁG

avagy építésrendészeti szabályozás és hatósági engedélyeztetés a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés fényében

Miért lakhatatlanok városaink?

Miért nem épülnek fenntartható városok? Miért lakhatatlan lakókörnyezetünk? E gyakran felmerülő kérdések megvitatásakor feltevéseim a következők:

• Nem vásároljuk, mert azt sem tudjuk mi az.

• Nem rendeljük, mert nem divat, nem áruljuk, mert kicsi a haszonkulcsa.

• Nem tervezzük, mert nem értünk hozzá és minek is foglalkoznánk vele.

• Nem engedélyezzük, mert jogi nonszensz és ilyen különben sincs.

• Nem építjük, mert macerás építeni és nincs hozzá szakember.

Jelen jegyzetben arra keressük a választ, hogy ez valóban így van-e, illetve tehetünk-e ez ellen. Témánk az „engedélyezés”, de mint látni fogjuk, ez nem is nagyon szakad el a többi ponttól. Kalandozásunk területe nem az ingatlanpiac, nem az építőipar, nem az építészet, de nem is a jogi, illetve a társadalmi környezet. Egyszerűen csak az épített környezet.

Az alapfogalmak tisztázása

Bár jelen jegyzet keretei szűkek az alapfogalmak és a különbségek kifejtésére, de feltétlenül meg kell emlékeznünk a – ráadásul gyakran kevert – fogalmakról, azaz arról, hogy mit is értünk a következők alatt:

• természetes,

• bio,

• egészséges,

• környezetbarát,

• energiatakarékos,

• öko,

• fenntartható.

A természetesre vonatkozóan egyes HÉSZ¹-ek tartalmaznak előírásokat, de ezek jellemzően a homlokzaton látszó természetes építőanyagok használatáról értekeznek csupán. Az egészséges, a környezetbarát és az energia-hatékony fogalmakkal felsőbb jogszabályokban találkozhatunk, ezeket a kívánalmakat előírásokkal valamilyen szinten rögzítették. Hogy ezek betartatására milyen hangsúlyt fektetnek a jogszabályok, arról érdemes lenne külön szólni egy másik alkalommal. Az ökológia és a bio inkább csak megrendelői igényként fogalmazódik meg – igen ritkán. Társadalmunk alapvető érdeke azonban, hogy a fenntarthatóság kívánalma megjelenjen a jogi szabályozásban is. Erre a NÉS² után erős elvárásunk is van. De sajnos a fenntarthatóság fogalmát csupán üzleti szempontokkal szokás definiálni³ (érdekes, hogy a gazdasági válság bebizonyította, hogy még ennek a szűken vett értelmezésnek sem tudtak érvényt szerezni még szabályozás szintjén sem), így ezen a téren nemhogy lemaradásban vagyunk, de egyenesen rossz irányba haladunk.

A továbbiakban én a fenntarthatóság szempontjából vizsgálom a tárgyi kérdést, s így kezdem a következő témakör kibontását is.

• < Előző
• Tovább >