Mégis, mit tehetünk?

Alkotmányos berendezkedésünk igen sok lehetőséget ad számunkra.

• Legyünk tudatos vásárlók! Ne csupán a törlesztőrészlet, de az emberi racionalitás mentén is hozzunk döntést! A válság kapcsán elsősorban a hosszútávú pénzügyi finanszírozási meggondolatlanságok következményeit láthatjuk. Ne feledjük azonban, hogy épített környezetünket nem csupán pénzügyi konstrukciókon, hanem ökológiai konstrukciókon keresztül is hosszútávon kell tudni finanszírozni.

• Legyünk tudatos megrendelők, építtetők! Ha felkészültek vagyunk azon a területen, melyen jövőnkért aggódva meg kívánjuk tenni a szükséges lépéseket, illetve ehhez megfelelő (felkészült) tervezőt, műszaki vezetőt választunk, akkor sokkal jobb esélyekkel érhetjük el a „szokásostól eltérő”, de környezetünknek és magunknak jobban megfelelő épített környezetet. Olvassunk utána a kérdéses problémáknak, s tervezőt se az ára alapján válasszunk a telefonkönyvből!

• Legyünk tudatos polgárok! Vegyünk részt a helyi ügyekben és a politikai döntéshozásban! Figyelni kell a miértekre és szükség esetén a döntéshozókkal egyértelműen tudatni kell saját magunk és környezetünk érdekeit, rászorítani őket azok képviseletére. Ismerni szükséges jogainkat és kötelezettségeinket a közpolitikában és az államigazgatási eljárásokban is!

• Legyünk tudatosak! Saját környezetünket, saját portánkat, saját életterünket alakítsuk megfelelően! Ha felkészültek vagyunk, akkor nem kell félni attól, hogy mi is úttörők vagyunk.

Feltétlenül szükséges a jogalkotó magatartásának normalizálása, a valódi képviselet megteremtése. A sokat hangoztatott államigazgatási, államháztartási reformoknak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (és cselekvési programjainak) megállapításait figyelembe kell venniük. Az építési folyamatban résztvevő szakemberek oktatását, szemléletformálását hathatósan meg kell tudni oldani. A mérnöki tevékenységet végzők (legyenek az építési tevékenység során bármely oldalon és bármely minőségben) táborának egységesített érdekképviseletét és képzését meg kell valósítani. A jogszabályok, az előírások és az eljárásrendek, a hivatali gyakorlat mind tükrözzék – annak létünket befolyásoló hangsúlyosságával – a fenntarthatóság kritériumrendszerét. Nem kicsi a tétje még a késlekedésnek sem: a most tervezés alatt álló építmények egy bő évszázadig aktív szereplői lesznek épített környezetünknek. Az előrelátás tehát kötelező.

• < Előző
• Tovább >