Lábjegyzet

2Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Magyar Országgyűlés 29/2008. (III. 20.) számú határozata

3Azaz jövőre is legalább akkora gazdasági növekedés, haszon legyen, mint idén van.

4A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapjáról ezek a tananyagok bárki számára elérhetőek, http://www.kszk.gov.hu

5A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949. évi XX. törvény.

6Közkeletű nevén az Építési törvény, azaz az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény.

7Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet.

8Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet.

9Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM, rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

10Csak két nem túl régi sajtóhír. Ausztriában nem fizetik ki a hőszigetelésre kapható támogatást, ha a hőkamerás hatósági felvétel nem igazolja a jó eredményt. Spanyolországban új építésű lakásoknál a használati meleg vizet kötelezően napenergiával kell előállítani.

11Szintén a települési önkormányzatok képviselő-testületének (illetve közgyűlésének) kompetenciája. Sok szakhatóság közreműködésével, a HÉSZ mellékleteként születik.

12Bár ezt tettem, tettük eddig is. Hiszen a politika nem más, mint a közügyekkel való foglalatosság. Mi nem lenne az egyik legnemesebb közügy, mint az épített környezet és a fenntartható fejlődés?

13Legfőképpen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).

14Mindennek a jogszabályi nevének és számának közlésétől terjedelmi okokból – no meg azért is, mert mire végeznénk a felsorolással, már nem is lenne aktuális az újabb módosítások miatt – eltekintünk.

15Az elnevezés maga sem szerencsés, hiszen a Polgármesteri Hivatal, mint a települési önkormányzat egyik legfontosabb intézményének élén nem a polgármester, hanem a jegyző áll. Számos olyan tevékenység zajlik e hivatalokban, mely semmiféleképpen sem kapcsolható a polgármesterhez. Mégis, talán e téves elnevezésnek is köszönhetően sokan panasz esetén a polgármesterhez, s nem a jegyzőhöz fordulnak.

16Egy megyei jogú város polgármestere egyenesen az önkormányzatiság csorbításáról beszélt az ötletet hallván, holott az építésügyi hatósági munka ellátása államigazgatási, s nem önkormányzati feladat most sem.

17Bár az átlag médiafogyasztót kellően beoltották a „drága állam a sok közszolga miatt van” véleménnyel, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Talán elég a 120 eFt nettó ügyintézői fizetést és a felelősségteljes mérnöki munkát egymással egybevetni.

18A hatóságokkal folytatott szélmalomharcot nem ismerők számára pár előadói megjegyzést engedjen meg az olvasó. A passzív napenergia-hasznosítás miatt és építészeti megfontolásokból ferde homlokzati üvegezéssel készülő télikert hatósági értelmezése tető (tehát nem lehet 35 fok alatti dőlésszöge), a tervezői értelmezése ferde homlokzat. Hatósági komment ez utóbbira: olyan nem létezik. További megjegyzések: „hát, ha ez magának szép !?”, „ilyet nem szoktunk csinálni”, „miért nem megy az esőerdőbe vissza a fára, ott biztosan jól érezné magát”.

19Azaz egy tervezési gyakorlattal is rendelkező, magasabban képzett mérnök a közigazgatásban még azzal is szembesül, hogy a kamarai kreditpontokat szabadságának terhére kell megoldani, mert a közigazgatás nem hajlandó még ennek az önképzésnek a legminimálisabb honorálására sem. Érdekes az is, hogy a nyelvvizsgáért jár pótlék, míg a magasabb szakmai képesítésért nem.

20Teljesen természetesnek vesszük, hogy a tűzoltóságot tűzoltó, az ÁNTSZ-t orvos, a bányakapitányságot „bányász” (bányamérnök) vezeti.