Érden és Tárnokon a polgármesterek fogadták a Nemzeti Zarándoklatot.

Az ország négy tájáról, Somoskőújfaluról, Pálházáról, Ópusztaszerről és Pannonhalmáról gyalogos zarándokok indultak el, hogy „bevegyék" a fővárost. Úti tarisznyájukban vitték azt a 24 pontot, amelyet a kezdeményezés szervezői a magyar nemzet követeléseként fogalmaztak meg. A nyugati szárny június 18-án elérte Érdet, s másnap indult tovább Budapestre, hogy a másik három ággal ott egyesülve az 56-osok terén tervezett nagygyűlésen ismertesse a civilek követeléseit.

A zempléni hegyek között megbúvó, alig 300 fős Komlóskának, a magyarországi ruszinok központjának és a tőle 11 kilométerre fekvő ezer lakosú Pálházának, hazánk legkisebb és legészakibb városának polgármesterei ez év márciusában tették közzé kezdeményezésüket, hogy békés zarándoklattal induljanak el az emberek a Szent Koronához. A politikamentes, szükség szerint akár visszatérően is megszervezendő civi megmozdulás célja a szeretet erejével megszelídíteni az értelmetlen ellenséges indulatokat, összefogás útján megtalálni a kiutat a jelenlegi helyzetből, közelebb hozni az egymástól eltávolodott embereket. Mindezt azért, mert a negatív folyamatok felgyorsultak, nemzetünk mély morális, erkölcsi és gazdasági válságban van, a társadalmi rétegek egymással szembefordultak, a szegénység, a kilátástalanság és a tehetetlenség egyre nagyobb feszültséget okoz, elszaporodtak a brutális, erőszakos támadások, hétköznapi cselekedetté vált a megélhetési bűnözés.

A Hegyköz két településének kezdeményezését több civil szervezet felkarolta, s így elindulhatott önszerveződő módon a Nemzeti Zarándoklat. A dunántúli, nyugati szárny június 13-án indult Pannonhalmára és Nagyigmánri, Tata, Tatabánya, Bicske érintésével június 18-án érkeztek meg Érdre.

Az „Útban egymáshoz és útban Önmagunkhoz" jelszóval felvértezett, önmagának a fehér szint választó zarándoklat ötfős gyalogmenetét (és a három kísérőauiót) Etyeken a lakosság - Sóskúton és Pusztazámoron zárt ajtók fogadták. A 35 fokos melegben nemzeti zászlóval és a Nemzeti Zarándoklat felirattal bandukolok ebéd után érkeztek meg Tárnokra, ott fogadta őket Szolnoki Gábor polgármester, Radics Ernő alpolgármester és néhány érdeklődő, akik (miután Tárnok szalagja felkerült a menet nemzeti színű zászlajára) hűsítőre és beszélgetésre invitálták a nemzet és az országút vándorait. Alig negyedórával később két lovas érkezett, akik eddig kisérték a Budapestre igyekvőket. A tárnoki vasútállomáson tartott sajtótájékoztatót követően 16 órakor indultak tovább Érdre. A csapat élén ekkor már Varga Illés Levente, a Civil Érdek elnökségi tagja, az érdi szervező haladt.

- Azért csatlakoztam a felhíváshoz, azért vállaltam a szervezést, mert mélyen egyetértek a két polgármester kezdeményezésével, a megfogalmazott célokkal - mondta az önmagát egy Alsó-Parkvárosból származó dombosvárosi érdlakónak nevező Varga Illés, akit felesége és három kisgyermeke is elkísért a Bicskétől Érdig vezető úton.

- Nem kergetek illúziókat, tudom, hogy varázsütésre nem változik meg semmi, mégis azt remélem a szombati nagygyűléstől, hogy elindul valami olyan, ami igazi változásokhoz vezet. Azt szeretném, hogy a „Most mi jövünk!" című kiadványban is megfogalmazott követeléseinket minél többen ismerjék meg, hogy higgyék el a civilek, rajtuk is, igazán rajtuk múlnak a dolgok. Nem valami ellen megyünk, ennek a zarándoklatnak nincs negatív üzenete, mi valamit szeretnénk elérni. Olyan folyamatok beindulását, amelyek valamennyiünk számára jobb sorsot eredményeznek. Nem lehet tagadni, hogy a szervezést felvállaló civil szervezetek némelyikének pártkapcsolata van, esetleg a közvélemény köt másokat pártszerveződéshez, mégis hangsúlyoznom kell, hogy ez pártpolitika-mentes megmozdulás. Még akkor is, ha a társadalom egyre határozottabb véleményét, a mindenkori kormánynak valós legitimitást biztosító választást mi is időszerűnek, mi több, szükségesnek látjuk mielőbb megtartani. A négy tematikus csoportba sorolt huszonnégy pontból nem tudok, de nem igazán szabad és lehet kiemelni fomosabbat és kevésbé fontosat. Nem lehet egymással szembeállítani az adórendszerrel kapcsolatos követelések egyetlen pontját sem a közvagyon kiárusításának megakadályozása érdekében megfogalmazottakkal sem.

A forróság még mindig érezhető volt, amikor délután öt óra után pár perccel Érdre, a Polgárok Háza elé érkezett az érdiekkel 10 főre szaporodott zarándoklat, akiket mintegy harminc érdeklődő fogadott a harangjáték tövében. T. Mészáros András polgármester a köszöntésében üdvözölte a szervezés politikamentességét, s kiemelte, hogy a követeléseket minden, a település sorsáért, az ott élő lakosságáért felelősséget érző polgármester felvállalhatja, pánállásiöl függetlenül is. Érd város szalagját Jakab Béla, az önkormányzat pénzügyi bizottságának vezetője, a Civil Érdek elnöke kötötte fel a nemzeti lobogóra.

A szimpatizánsoktól kísért menet ezt követően az érdi kempingbe ment, ahol a szervezők ismertették a követelések lényegét. A kötetlen hangvételű találkozón részt vett Aradszki András alpolgármester, Jakab Béla bizottsági elnök és Szabó Mihály görög katolikus lelkész is. A civil meggyesek a vacsora előtt stílszerűen frissen szedett érdi meggyel kínálták a fáradt vándorokat és a vendégeket, miközben hangzatos jelszavak skandálása helyett csendes beszélgetéssel múlatták az időt a résztvevők.

A csendes zarándoklat fél napja alatt tapasztaltak megfeleltek Turcsányi Mária, az Élőlánc Magyarországért szervezője által telefonon elmondottaknak, aki a zarándoklattal kapcsolatban a közös gondolkodást, egy visszafordíthatatlan folyamat elindítását, az önszerveződő mozgósítást és az ország ügyeibe való civil beleszólás szükségességét emelte ki.

Vizsy Ferenc István
Megjelent az Érdi Újságban 2009. június 25-én
A fotókat a szerző készítette

Egyéb információk:
http://elolanc.hu/nemzetizarandoklat