A csatlakozásra várva
Previous Image
A csatlakozásra várva

A Balatonra lejutni vasúttal egyszerű. Kék Hullám, Katica, Ezüst Part és persze Tekergő ... a MÁV sok vonatot indít. Szépek, kényelmesek, kerékpárt is lehet szállítani rajtuk. Csak nem állnak meg nálunk, Érden. Pest megye egyetlen megyei jogú városában, ebben a hetvenezres, nagycsaládos városban. Igaz, legalább 3 nagy vasútvonal átmegy rajtunk, többek között az összes Magyar Tengerre tartó vonat is, de itt még lassítani sem hajlandóak a balatoni vonatok (egy kivételével annak, aki a déli partra megy). Logikus: csak a pesti gyerek kerékpározik, a vidéki (kiváltképpen az érdi) nem, tehát ő nem akarja a kerékpárját a Balatonra vinni. Marad tehát az átszállásos utazás.

Nincs is nagyobb élmény, mint 3 gyerekkel és 5 kerékpárral (no meg a kétheti csomaggal) a székesfehérvári állomáson egy röpke órácskát csatlakozásra várni. Jó móka az. A mókát fokozza, hogy a vágányok csak lépcsőn közelíthetőek meg, és persze, hogy át kell menni a másik vágányhoz. Végül is van egy óránk, ráérünk.

(Az alternatívát lásd hazafelé itt.)