kerékpár

eurovelo kresztabla F02A kerékpáros infrastruktúra használata kapcsán számos visszásság tapasztalható, melyek ingerültséghez, agresszióhoz, végső soron balesetekhez vezetnek. Ezek kezelhetőek lennének, ha az élet szülte helyzeteket az épített környezet és az elvárt közlekedési magatartás kitáblázása követni tudná. Hazánkban a közeljövőben jelentősebb kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések fognak megjelenni, s előreláthatóan a kerékpáros forgalom sok helyen a jelenlegi többszörösére növekszik pár éven belül. Ezek a felületek – nagyon helyesen – keverik majd a közlekedési, sportolási és rekreációs funkciókat. Nyugati és hazai példákból okulva feltételezhető, hogy olyan járművek és olyan eszközök jelennek meg az aszfalton, melyekkel szemben elvárt viselkedési forma a KRESZ-ben nincs rögzítve. Ezeket a szabályokat – ma még – megelőző jelleggel szükségesnek tartom megalkotni.

E poszt születésének több célja is van. Elsődlegesen nem az élménybeszámoló, nem a szelfizés indít az írásra. Inkább azt szeretném bemutatni, hogy a kerékpáros turizmus mennyire elérhető még egy magunkfajta (nagycsaládos, magyar bérszínvonalú, de kulturált kikapcsolódásra fogékony, természetbarát) család részére is. Nem pénz, inkább csak információ kérdése a túra, s ezzel szeretném bátorítani honfitársaimat: keljenek útra! A másik célom a hazai kerékpáros fejlesztések mellé jegyzetet, példát tenni. Nálunk, Érden, éppen most készülnek megépíteni az évtizedek óta ígérgetett szakaszt. Jó tudni, polgártársak, hogy mi fán terem az Eurovelo 6. Nem hiszem, hogy a nagy túrázóknak újat tudnék írni, nekik ez a cikk talán nevetségesnek is hathat.

 

Csak nem lehet. Biciklizni csak biciklin lehet, s bizony, zebrán csak zebragolni tudsz. De tegyük félre a viccet! Elmondom, hogy miért és hogyan mehetünk át kijelölt gyalogosátkelőhelyen kerékpárral.

Idén is kerékpárral nyaraltunk a Balatonon. Vasúttal mentünk le. Egy hét Révfülöp, majd egy hét Szárszó. A MÁV által okozott kényelmetlenségeket leszámítva (melyek minden negatív felhang ellenére egy jó kalandnak betudható, így bátran ajánlható másnak is a "vasúti kerékpározás") ideálisan remek a magunk fajta nagycsaládosoknak. Is.

Még ha lehet is a vonaton kerékpárt szállítani, s még ha kedvezményeket is kapunk nyári kalandozásainkhoz (családunk számára most éppen a 400 Ft-os, Balatonra szóló jegy nagy segítség), a szerelvényt valahogyan meg kell közelítenünk a drótszamárral. Ez rendszerint lépcsőzést jelent.

altA MÁV-nak sokéves harcok és kilincselések után néhány éve létezik egy normális szolgáltatása. A kerékpárt nem feladott csomagként kezeli, hanem lehetővé teszi, hogy a kerékpáros együtt utazzon a kerékpárjával. A MÁV és alkalmazottai az én tapasztalatom szerint igen normálisak, megértőek és tájékozottak a téren. Ellenben az utasokkal rengeteg konfliktust szül, ha a szabályokat be akarjuk tartani.

Gyakran mondják, hogy igen-igen, jó a kerékpár, de "nekem nem alternatíva", mert "nem kohómunkás vagyok, az én munkahelyemre izadtan és mocskosan nem lehet megérkezni". Engedjenek meg ehhez egy indulatmentes és személyes tapasztalatot. Hátha valakiben gyökeret ereszt.

Néhány év szünet után ismét nyeregben! Búcsú a volántól, s hajtás, pajtás! Miután gyermekeimnek nem jutott Érden óvodai férőhely, hát másik városba, munkahelyem településére hordtam őket. Ez a 20 km-es ingázás az autó kizárólagosságát jelentette, így az utóbbi években sajnos leginkább autós voltam. El is kényelmesedtem, el is lustultam. Most, hogy a két gyerkőc iskolásként már élvezhetik lakóhelyünk önkormányzatának szerető gondoskodását (értsd: helyben járhatnak iskolába), én megint szólóban közlekedem. Idén nyár elején előkerült hát ismét a kerékpár.

Kerékpáros kirándulásra invitálom azokat, akik még nem próbálták. Tegyük fel, hogy egy olyan városban élünk, melynek vezetése milliókat költ a családias nagyváros önámítására, s egy városi rendezvényre mi ezt komolyan vesszük. Családunkkal egy városi rendezvényre megyünk, s onnan kerékpárral kívánunk hazajutni. Első probléma átjutni a belvárosi közlekedési káoszon. Azon a káoszon, melyet színezetétől függetlenül egyetlen városvezetés sem volt képes kezelni még soha. 

 

Az elmúlt időszakban kialakult a kerékpárutak építésének finanszírozási rendszere. A kerékpárutak tervezésére 50%-os, építésére 20%-os önrésszel lehet pályázni két területen: turisztikai és biztonságtechnikai célok meg-valósulására.