Érdemes?

Tudjuk ugyan, hogy ez így nem jó, s éppenséggel lehetne másként is, de hát most ez van. Így működnek mifelénk a dolgok. Mindig is így működtek. Más se csinál semmit, most mi miért fárasszuk magunkat vele? Még a végén bajunk esik a sok erőlködéstől. No jó, sok lúd disznót győz, tudjuk. Ha mindannyian csak kicsit teszünk, akkor senki se szakad bele. De miért mi kezdjük? A többiek sokan vannak nélkülünk is, csinálják ők. Ők pont elegen vannak. Tehát mi nem is kellünk hozzá. Igazán nem felróható nekünk, hogy ők nem csinálják. Hogy már csinálják? Mi nem tudunk róla, nekünk senki se mondta. Nem olvastuk, nincsen tévénk és rádiót se hallgatunk. Hát honnan tudhatnánk? Aki mondja, az úgyis hazudik. Mindenki hazudik. Amazok se különbek emezeknél. Nincs mit tenni, látod, nekik sem sikerült. Nem voltak elegen. Nem rajtunk múlt. Más sem állt ki mellette. Legyen elég annyi, hogy tudjuk, hogy szar van.

És ezt elfogadod?

Ég a ház. Tudjuk, hogy a tűzoltás a tűzoltók feladata és valaki azt is mondta, hogy már hívták őket. De rohadtul ég az a ház. A tűzoltó meg sehol. Egyre többen nézik a tüzet. Egész szép kis bámészkodó tömeg gyűlt már össze. Valaki vödröt ragad és a szomszédból hordja a vizet. Egyre több vödör kerül elő és egyre többen állnak be. Majdnem elég egy csatárlánchoz. Mikor van az a pillanat, hogy Te is beállsz a csatárláncba? Elsők között? No nem, reménytelen dolgokba ne vágsz bele. Ha csak pár ember hiányzik már? Honnan tudhatod, hogy mennyi az elég? Könnyebben állsz be a sorba, ha egy ismerősöd háza ég? Vagy ha a Te házad ég? És meddig mérlegelsz, ha a gyermeked bent van a házban? Ugye akkor már nem tudsz mérlegelni, egyértelműen tudod, hogy meg kell tenned. És akkor nagyon kéne másnak a segítsége is.

De tegyük fel, hogy nem a mi házunk ég, s nem az a lényeg, hogy sikerül-e megmenteni a házat. Végig is nézhetjük az egészet. Akár hátat is fordíthatunk neki. Bízhatunk benne, hogy Velünk ez nem történik majd meg. De mondhatjuk azt is, hogy teszünk érte valamit.

Mert miért is ne? Csak azt a picit megtesszük, ami rajtunk múlik. Ami tőlünk telik. Nem sok az, de annyit. Kíváncsiságból. Nézzük, hogy mi történik akkor, ha megtesszük. A többi úgysem rajtunk múlik. De ennyi igen.

Szóval érdemes?

Nem mindegy? Bízz az értékítéletedben! És ne fogd mások közönyére!