avagy nem mind építész, ki annak látszik ...

A mai munkaerőpiacon pályakezdő építésznek lenni nehéz dolog. De nem a munkalehetőség hiánya miatt!

Alvállalkozóként akár nagy projektek hasznos, alkotó tagja is lehet az ifjú építész. Ehhez nincs is másra szüksége, csak vállalkozóvá kell vállnia. (Számlát így tud adni az ember fia.) A vállalkozónak azonban kamarai tagnak kell lenni. A kézműves a Kézműves Kamarának, a kereskedő a Kereskedelmi Kamarának, az iparos az Iparkamarának, a jogász a Jogász Kamarának, a méhész a Méhész Kamarának, a tetőfedő a Tetőfedő Kamarának lesz tagja. Egyszerű. A pályakezdő építész vállalkozó (TEÁOR: építészeti, építőmérnöki tervezés, műszaki szaktanácsadás és ehhez kapcsolódó szolgáltatás) az Építész Kamarának szeretne.
De a kellő gyakorlati évek hiányában nem tud. Vállalkozó építészünk felvehet egy új tevékenységi kört (pl: a számítógépes adatrögzítést, úgyis gépen dolgozik), azt megteheti fő tevékenységi körnek, s így a Számítógépes Adatrögzítő Kamarának tagja lehet.

De ha egy szép napon elköltözne (a vállalkozó telephelye változna), s ennek tényéről - a törvények értelmében - nyilatkozna a Számítógépes Adatrögzítő Kamarának, előtte mindenképpen tudakozódjon a TEÁOR esetleges változásáról. Ugyanis időközben kiköthetnék, hogy a választott tevékenységi kört - függetlenül attól, hogy fő tevékenység-e - csak az Építész Kamara tagjai gyakorolhatnák.

Ugye a helyzet az, hogy ebben az esetben mindkét kamarának tagjának kellene lennie az immár nem pályakezdő építész vállalkozónak, mindkét kamarának fizetnie kellene a tagdíjat. De az Építész Kamara még mindig nem akarná befogadni őt, mert hát még mindig nem lenne meg az öt év munkagyakorlata (... mondjuk csak kettő). Ekkor:

  • megszüntethetné magát az építész vállalkozó, s lehetne építész végzettségű számítógépes adatrögzítő, de akkor adatrögzítésről szólna az öt év gyakorlat ...
  • egyszerűen elfelejthetné értesíteni a Számítógépes Adatrögzítő Kamarát a telephely változásának tényéről, s így nem tudódna ki a helytelen kamarai tagság,
  • addig járkálna papírokkal kezében, míg eltelne az öt év gyakorlati idő rohangálással,
  • megváltozhatna az a képtelen helyzet, hogy - az egyébként nem tervező, és tervezői jogosultságra nem is vágyó - építész számítógépen végzett építészeti tevékenysége után ne számítógépes adatrögzítést írjon a számlára ...

 

A kamarai tagságról
kiegészítés a fentiekhez

Nem áll szándékomban senkit hibáztatni, senkit rossz hírbe hozni.

De ha előírják, hogy egy gazdasági tevékenység végzéséhez egy adott kamarának tagjának kell lenni, akkor a kamara tegye ezt lehetővé.

Megoldás lehet, hogy két tevékenységi kör közül választhatnánk:

  • Építészeti tervezés, műszaki tanácsadás és ehhez kapcsolódó szolgáltatás. Ez esetben az Építész Kamara, mint szakmai és gazdasági kamara az illetékes kamara.
  • Építészeti szolgáltatás, tanácsadás. Ez esetben az Építész Kamara, mint gazdasági kamara lehetne az illetékes kamara, vagy nem lenne kötelező a tagság.

Ez felfújt problémának tűnhet, túllihegett bosszúságnak. Azonban úgy gondolom, jó lenne egy olyan rendszerben élni, ahol a jelen gazdasági körülmények között munkát vállalót legalább a kamarai tagsággal járó rohangálástól, bosszúságoktól mentesítenék. Elég időt kell tölteni adminisztrációval anélkül is.

Az is lehet, hogy a rendszer jó, és létezik kiskapu. Akkor viszont a kamarai ügyfélszolgálatoknál dolgozó munkatársaknak kellene tudni ezekről felvilágosítást adni.