Kétséggel vegyes örömmel hallom közszolgálati televíziónk euromagazinjában a csatlakozással kapcsolatos igehirdetéssel megbízott (és adóforintokkal bőségesen ellátott) központ illetékes nagyasszonyát.
Minél inkább kampányolnak, annál inkább érdekel. Nem csoda, hiszen azért kampányolnak. A dolog természeténél fogva az sem csudálni való, hogy minél inkább érdekel, annál több kérdés merül fel bennem. Ennek a tömérdek kérdésnek a megválaszolására hozták létre a pénzünkből az EUKK-ot (EU Kommunikációs Közalapítvány). Az EUKK jóvoltából tudom, hogy jobb lesz az EU-ban felnőni, hogy eddig minden ország nyert a csatlakozással, valamint hogy EU-s polgárként is ehetek mákosgubát. Az már sajnos nem derül ki, hogyha kimaradunk az unióból, valyon akkor is ehetek-e mákosgubát, de tekintettel arra, hogy laktózérzékenységem miatt egyébként sem ehetek (egy vizsgálat szerint a magyar lakosság mintegy harmada laktózérzékeny, csak esetleg nem tud róla), nem is érdekel. További konkrét kérdéseim megválaszolására azonban létrehozták a 181* telefonvonalat. Amiből a csillag nem tudom micsoda. Gondolom valami apróbetűsre utalás, de az apróbetűt az én rendszerváltás előtt hazánkba csempészett Samsung tévém nem mutatja olvashatóan, így nem is keresem. Tán csak nem azt jelenti, hogy emeltdíjas hívás ...
De hát ennél sokkal komolyabb kérdésekre keresem a választ, így gyerünk, előre, tovább!
Tortúra
Az első tárcsázás után egy bájos szőke nő igyekezett választ adni a szabványosítással kapcsolatos kérdéseimre, de a számítógépe a "szabvány" kulcsszóra élelmiszeripari témákkal válaszolt. Igyekeztem leírni a problémámat: építész vagyok, érdekelne, hogy mire számíthatok az unióban, meg aztán egy gépész szaklap csatlakozást népszerűsítő cikksorozatához is jól jönne az információ. Ebből a mondatból további kulcsszavakat tudott kiragadni az adminisztrátor, de a talált közlekedéstechnika sem felelt meg az elképzeléseimnek. Azzal búcsúztunk el, hogy meglátogatom az ajánlott honlapokat, ott biztosan választ lelek kérdéseimre.
A minisztériumok EU-s lapjainak rutinszerű átnyálazása után az EUKK honlapján kötöttem ki (www.magyarorszag.hu/eu), ahol rengeteg színben pompázva rengeteg konkrét információ helyet kapott (a közalapítvány kuratóriumi tagjai, az alapítvány célja, aktuális belpolitikai hírek ledjei) és néhány kevésbé konkrét leírás az unióról, ügyekről és fontos tudnivalók.
Megtaláltam kedvenc vesszőparipámat is, a magyar építészképzés elismertségét, de hát erről legutóbb már szóltunk.
Kezdtem arra az álláspontra jutni, hogy jobban tenném, ha személyesen keresném fel őket (vagy más központot), de sajnos címet nem találtam. Maradt megint a telefon. Egy fokkal rátermettebb hölgy készségesen kifejtette, hogy nekem annyira konkrét a kérdésem, hogy arra - más irányú képesítésük okán – nem tudnak válaszolni, de tartsam, a főnök mindjárt ....
A főnök elismételtette kérdéseimet, feljegyezte elérhetőségemet, és biztosított, hogy a témában jártas szakember fel fog keresni. Nem igéri, hogy még aznap, de hamarosan. Még ma is várom. Persze könyörögtem egy címért, egy információs központ elérhetőségéért, ahol leülhetek, és kibogarászhatom azt, ami engem érdekel, ami az én közel- és távoljövőmre oly nagy hatással lesz. De címet sem, társszervezetet sem tudott megnevezni.
Hát, ha közalapítványunk nem segít, nézzük mi van még.
Az euoldal.hu linkek fejezetében találtam a legaranyosabbat: A "Szabványok (0)" alfejezetben a zárójeles előrejelzésnek megfelelően 0 db ajánlat található. Számtalan portál és szervezet rendelkezik EU melléklettel vagy menüvel, de ezek tartalmát inkább egy bulvárlapban fejteném ki.
1. kérdéskör: magyar szabvány kontra eu
Igaz, a Magyar Szabványügyi Testület honlapján (www.mszt.hu) nincs "EU" menü, de időközben felkerült a legfrissebb, 2003. márciusi Szabványügyi Közlöny olvasható, de nem nyomtatható formában. Ebből tudtam meg azt, amit végül is mindvégig sejtettem: nem is olyan fenékig tejfel az a tejfeles bödön.
Az Új európai szabványkiadványok fejezetből az derül ki, hogy az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése kötelező. Tehát első kérdésemre választ kaptam. A segítő mondat azonban itt nem ér véget, egy vesszőcske után így folytatódik: "nemzeti nyelven való bevezetésük azonban nem".
Nemrég egy integrációs tévémagazin arról számolt be, hogy egy Olaszországban túristáskodó német állampolgár megnyerte azt a pert, melyben azt kifogásolta, hogy az olasz hatóságok nem álltak szóba vele németül, holott az Itáliában kisebbségi nyelv, s mint olyan, "közigazgatási nyelv" is. A beszámoló szerint a per és annak kimenetele is ékes bizonyítéka annak, hogy a nemzeti kultúrák mily magasfokú egyenrangúságot élveznek. Erre most az derül ki, hogy ha a kondenzációs kazánokra vonatkozó kötelező szabványügyi előírás (esetleg a wc-papír perforációjának szakítószilárdsága) érdekel, akkor azt egy angol nyelvű szabványból tudhatom majd meg. Felmérték ennek fonákságát a szabványügyisek is, s egy későbbi mondattal arra ösztönöznek minket, hogy bátran nevezzük meg azokat a szabványokat, melyek magyarítása szerintünk "szükséges" lenne, s ne feledkezzünk meg az "elkészítésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat" is megjelölni.
A fogalmazás hangneméből az esettel kapcsolatos sajnálkozást érezni, s némi magyarázatot is kapunk a történtekre: a bevezetési határidőket be kell tartani, de az idő és a pénz kevés (tízegynéhány éve készülünk a tagságra), ezért hasonlóan az unió országai szabványosító szervezeteinek gyakorlatához, nálunk is az úgynevezett "jóváhagyó közleményes" módszert alkalmazzák. Ez röviden annyit tesz, hogy a Magyar Szabványügyi Testület az európai szabványt jóváhagyó közleménnyel nyilvánítja magyar nemzeti szabvánnyá, és az európai szabvány angol nyelvű változata a magyar nemzeti szabvány. Ezek természetesen az MSZT-nél hozzáférhetőek, megvásárolhatóak.
Az MSZT az Európai Szabványügyi Bizottságnak (a CEN-nek) 2003. január 1-jétől teljes jogú tagja. Ennek azért van jelentősége, mert a felvétel időpontjától kezdve a testületen keresztül módunk van részt venni az európai műszaki bizottságok munkájában. Ők képviselik ott a magyar gazdaság érdekeit és gyakorolják a tagsággal együtt járó szavazati jogokat. Így a szabványok megalkotásának folyamatában is érvényesíteni tudjuk befolyásunkat.
Az MSZT ezen érdekképviseleti szerep betöltésének súlyát átérezve fogalmazta meg azt az általános etikai követelményrendszert, amelynek betartását a szabványosítás érdekében tevékenykedő személyektől, tisztségviselőktől, műszaki bizottsági tagoktól és a kiküldött szakértőktől vár el. Ezt a kódexet például teljes egészében olvashatjuk ...
És végül néhány adat, ha már elhangzott egy hivatkozás a gyorsaságra. Az Európai Bizottság Enterprise főigazgatóságának nyilvántartása szerint a gázkészülékekre vonatkozó szabványokat 100%-ban harmonizálták már, az építési termékeknél ez 97%, a játékok biztonságánál 88%.