építésügy


 

Egy projekt előkészítése, menedzselése folyamán alapvető szükséglet a tervdokumentáció véleményezése, kiértékelése. Melyet ráadásul jellemzően több közreműködő szervezet több szakterülete végez egyidőben, s a véleményeket a végén valakinek egységesíteni, tárgyalásképes állapotra szerkeszteni kell. Az elektronikus dokumentumok véleményezése akkor a leghatékonyabb, ha elektronikusan és magában a dokumentumban történik. Jó hír, hogy a PDF dokumentumokban lehetőségünk van több véleményező több véleményét összegyűjteni, egyesíteni, dokumentálni.

A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara megalkotta a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit tartalmazó szabályzatát. (Ezt a MMK Küldöttgyűlése a 18/2016. (VII. 5.) számú határozatával már módosította is.) Ezek szerint (4.8) tartószerkezeti kiviteli terv készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek ítélt léptékben és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel, amennyiben (...) az építési terület nem az 1-3 földrengési zónába esik.

Mi a jogszabály feladata? Normákat állítani a társadalmi és gazdasági folyamatokhoz a közjó érdekében. Milyen folyamatokat érdemes e normarendszerrel szabályozni? Melyeket a társadalmi és piaci szereplők maguktól képtelenek lennének megalkotni, vagy a közjó szempontjából helytelen módon alkotnának meg. De nagyon nem érdemes olyan területre merészkednie a jogalkotónak, melyek az iparági logika szerint erős beidegződésűek, alapvetően jól működő folyamatok, pláne nemzetközi szinten is sztenderdnek tekinthetőek. Pedig itt most valami egészen más történt az építésügyben.

redtapeÍzlelgessük ezt a szót! Milyen szépen szól! Ritmusa, dallama van! Míly kedves füleinknek az íly jelszó: bürokráciacsökkentés! Aztán mikor találkozunk vele, elönti agyunkat a vér. Kiderül, hogy az egyszerű bejelentés bonyolultabb lett az alapeljárásnál, a hatóság továbbra sem látja el a közfeladatot, a tervezőt többletmunkára ösztökélik, az építtetőt pedig halálra szívatják. Látszik, hogy kevesen ismerik az állami feladatellátás megszervezésének mikéntjét. Pótcselekvésként az állam lassan havi rendszerességgel új szabályokat hirdet, s az egész szakma azok értelmezésével van elfoglalva. De változik valami? Ezt szemléltetném. Példával.

3D PDFA tervező köteles szerkeszthető formában is leszállítani a terveket? És ez most mit jelent pontosan? Projektdokumentáció terén tapasztalható, hogy az elektronikus tervszállítás már a tervezői szerződések műszaki specifikációjában pontatlanul megfogalmazott követelmények miatt esetleges. Főként igaz ez, ha tervezői konzorcium szállít több szakágra kiterjedően.

Hogy év elején változnak a jogszabályok, az szinte természetes már. Hogy az új szabályokat advent végén, ne adj' Isten Szilveszter előestéjén van módja megismerni a nagyérdeműnek, azt is megszokta már kényszerűségből az építésügy. De talán először fordul elő, hogy a Magyar Közlönnyel szilveszterezők sem tudnak felkészülni az év első munkanapjára, mert jórészt a kérdések megfogalmazásáig sem jutnak el.

Kevés tervezőben és még kevesebb hatóságban látom tudatosodni, hogy létezik az „elhagyható munkarészek” intézménye. Tudom és átérzem a hatóság felelősségi terhét, s hogy miért kér be állandóan mindenféle felesleges(nek látszó) dokumentumot. De ez alól maga a jogalkotó menti fel (lásd még „hülye jogszabályok” by Lázár János ) azzal, hogy van lehetőség eltérni a szokott mókuskerékből.

Az elektronikus világban egyre jobban helyet követel magának az elektronikus aláírás, de ez vélhetően még jó darabig nem fogja pótolni kézírásos aláírásunkat. A köznyelvben és jogszabályban egyaránt saját kezű aláírással találkozunk, de mi alapján hisszük azt, hogy a saját kezű az a kézírásos?

Tervezők, építtetők sok történetet mesélnek arról, hogy milyen horror eseteik voltak a hatóságokkal. Az ő hangjuk aztán időnként megalapoz egy-egy újabb reformrohamot, mely általában tovább ront az ügyintézés minőségén. De mi lehet az igazság? Mi történik valójában a hatóságoknál? Ezt szeretnénk kideríteni összevethető adatokkal. A hatósági kollégák már válaszoltak, most az ügyfeleket kérdezzük.

2015 januárjában az építésügyi hatóságokon szolgálatot teljesítő kollégákat invitáltam egy felmérő ív kitöltésére. A hivatalos adatszolgáltatásokkal szemben arra voltam kíváncsi, hogy az építésügyi e-közigazgatás névleges bevezetése után két évvel hogy birkóztak meg a hatóságok az új kihívásokkal, s hogy állunk az egységes jogalkalmazás megteremtésével. Minden tervező tud történeteket mesélni, de most egy őszinte tényfeltárással azt kutattam, hogy mennyire általánosíthatunk e történetekből.

Mondhatni évtizedes tapasztalatok alapozzák meg az elektronikus műszaki leírások, dokumentációk gyakorlatát. A legmeghatározóbb megoldás ezek közül kétségtelenül a PDF alapú. Hogyan készítsünk PDF-et? Hogyan módosítsunk PDF-et? Hogyan nyomtassunk nagyalakú PDF terveket?

Hamarosan írok bővebben is az építésügyi elektronikus iratkezelésről. De egyelőre csak a Nagy Üres Piros Táska Díjat adományozom egy iratkezelési rendszernek.

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (1) nem véletlenül írja elő azt, hogy az építésügyi hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. Hihetetlen, de azért, mert ha valóban jól alkalmazzák az ÉTDR-t, akkor ez így gyorsabb. Ha nem így csinálják, akkor erősen kétséges, hogy a 15 napos határidőbe beleférnek.

Ha holnap egy jótündér azzal keresné fel Önt, hogy kívánjon hármat, akkor az egyik legyen az, hogy lakóépületeinket a ma elérhető technológiával passzív vagy aktív házakká varázsolja. Másnap leállíthatnánk Magyarország összes nagyerőművét.

eszkoz winyoLassú a gép. Mondják a kollégák. De mi lenne a minimum? Nem fogod elhinni ... a szakértő szerint egy múzeumi lelet ...

Panaszkodnak az építésügyi előadók, hogy mennyi dolguk van. És valóban túlterheltek. De azért vannak olyan rossz beidegződések, melyektől megszabadíthatnák saját bürokráciájukat. Provokatív sorozat lesz ez is. A segítség szándékával.

Az alábbiakban néhány olyan trükköt mutatok be, melyet több építésügyi hatósági ügyintézőnél is ismerethiányként tapasztaltam. Hátha gyorsítja, segíti munkájukat és könnyebben megbékélnek munkaeszközükkel.

Miért van szükség az építési engedélyre, kik csinálják, miért és hogyan? Korábbi provokatív kérdésfeltevésem után alább egy realista (vagy annak szánt) tájékoztatót adok közre az építési engedélyezés jelenlegi rejtelmeiről.

A hatóság hiánypótlási felhívásában azt állítja, hogy a benyújtott dokumentum nem PDF/A formátumú? És csak ennyit? Ön szerint megfelelt a szabvány előírásainak és most tanácstalan? Nyugodjon meg, a helyzet sokkal rosszabb annál, mint amire számít!

Vitaindítónak szánt gondolatok következnek. Gyakorló tervezőként, az építésügyi közigazgatásban majd' egy évtizedet szolgálatot teljesítő mérnökként, az elektronikus építésügy bevezetésének kísérletében aktív szerepet vállalóként, nemzetéért felelősséget érző műszaki írástudóként tapasztalataimat, gondolataimat osztanám meg azokkal, akik foglalkoznak e területtel. Provokáció? Igen, ha a közgondolkodás annak minősül. Szubjektív és egyéni sérelmek taglalása? Nem, mert át is léphetnék a problémákon (hiszen tudom, hogy a borítékok világában sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb elintézni valamit, mégsem azt választom). Pár eset és gondolat után felteszem a kérdést.

Megrendelőimnek gyakran adom át a tervezés tárgyát képező épületet 3D modellben. Építtetői oldalon nyilván fontos, hogy olyan formátumban érkezzen a modell, mely a rendelkezésére álló eszközzel megnyitható. A 3D PDF ebből a szempontból kielégítő megoldás, hiszen az AcrobatReader megnyitja és kezeli azt. Hogyan? Ezt mutatja be ez a videó.

Jelen jegyzet hatóságok számára fogalmaz meg technikai javaslatot az ügyfélszolgálati és ügyintézői munka során felmerülő iratmásolat-készítési feladat megoldásához. Felhívom a figyelmet, hogy ez a javaslat nem hivatalos ajánlás és nem tartalmaz hivatalos jogértelmezést sem. A mindenkori jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása a közigazgatási hatóság feladata, jelen jegyzetre így azok sem, mások sem hivatkozhatnak. Fogadják segítési szándéknak azok, akik még nem foglalkoztak a témával attól, aki sokat foglalkozott már a témával.

Jelen posztban közzéteszem a kormányablakos képzésekhez használt oktatási segédanyagokat. Az anyagok az Építésügyi Szolgáltatási Pont és a hatósági ügyfélszolgálat munkatársainak éppen olyan hasznos, hiszen a munka 99%-ban azonos.

 

 

 

A videó ezúttal nem az ÉTDR online felületét mutatja be, hanem a már megnyitott PDF alapú tervlap vizsgálatának lehetőségét a saját gépre telepített PDF olvasó alkalmazás segítségével. Gyakran elhangzó felvetés ugyanis az, hogy a nagyalakú tervlapok monitoron nem (vagy nehezen) értelmezhetőek. Tapasztalataim szerint azonban kevéssé ismert a PDF olvasók "Pásztázás és nagyítás" funkciója. Ezt igyekszem e pár percben röviden ismertetni két alkalmazásban is.

Az alábbi kis filmmel próbát teszek. Az ÉTDR használatával kapcsolatosan felmerülő problémákra és kérdésekre szóban, írásban időnként nehéz segítséget, választ adni. Talán legjobb példa erre a dokumentumok kezelése, döntéshez történő csatolása. Gondoltam készítek egy kis bemutatófilmet, egy ún. ÉTDR Tutorialt. Hátha így emészthetőbb. Mivel próbáról van szó, kifejezetten kérem a kollégákat, hogy ne sajnálják a kommenteket a videó alatt. Várom a visszajelzéseket arról, hogy készítsek-e még hasonlókat, milyen témában, mi nem érthető, mit emeljek ki jobban.

Értve vagyon? No ugye! Nem érti a nép a jogszabályt. Meg köll nekik magyarázni, no!

Hogyan készítsünk PDF/A fájlt úgy, hogy azt az ÉTDR is elfogadja, s ne legyen probléma záradékoláskor?

Jelen jegyzet nem hivatalos kiadmányként a hivatalos ÉTDR ismertetők értelmezését és magának az ÉTDR használatának elsajátítását igyekszik segíteni azzal, hogy elméleti és szofverhasználati elemeket kever egy eljárás cselekményi sorrendjét követve. Nem cél, hogy a jegyzet teljes körű legyen, így a felhasználói kézikönyvben már kidolgozot cse­lekményeket itt csak meghivatkozzuk. Az engedélyezési eljáráshoz készülő dokumentáció kezeléséhez és az ÉTDR hasz­nálatához a jegyzet végén található irodalomjegyzék tanulmányozását is javasoljuk. Jelen jegyzet nem ad teljes körű felvilágosítást a jogszabályi hátérről sem és nem vállal­kozik a változó jogszabályok tükrében napi frissítésben tartani az it közzétet informá­ciókat. Az itt megfogalmazottak nem minősülnek jogértelmezésnek, állásfoglalásnak, erre hivatkozni eljárásban nem lehet. Mégis úgy gondolom, hogy sokat segíthet kollégáknak és ügyfeleknek egyaránt. Hát fogadják szeretettel.

 

A Műszaki Ellenőr magazin készített velem interjút 2013 márciusi számában az ÉTDR kapcsán. Meglepő módon inkább profilozó, mint szakmai interjú lett. Ím közre adom.

különös tekintettel az energia- és környezettudatos építésre

Petka Szilvia és Varga Illés Levente azonos címet viselő tanulmányának rövidített, lényegi javaslatokat tartalmazó összefoglalója.

Hazánknak mihamarabb el kell köteleznie magát a fenntartható (illetve klímabarát) építés kötelező szabályozási elemeinek bevezetése mellett. Ezek legfontosabb műszaki-jogi elemeit az alábbiakban foglaljuk össze (»a tanulmány azon fejezetére való hivatkozással, ahol a témakör részletesebb kifejtése megtalálható). A tanulmány a cikk végén található hivatkozással érhető el.

Pár hónapja kérdezett engem egy telefoninterjúban a riporternő. Akkor sajnos lemaradtam a műsorról, ma viszont egy kedves rokon hívott, hogy hallott a Klub Rádióban. Kizárt, mondtam, tudnék róla, ha nyilatkoztam volna. De, de, komolyan, ez tuti én vagyok. Rákerestem a neten, s valóban ... én úgy tudtam, hogy a Gazdasági Rádió riporterének nyilatkozom, de lehet, hogy én értettem félre valamit. Hát ím, a riport ökoházam építéséről, a hatósági értetlenkedésekről és a patópáli ráérünkről, Medgyasszay Péter megállapításaival a passzívházak bevezetéséről és a zebegényi remete kalandjairól.

Jelen jegyzet a Szegedi Bioépítészeti napokon 2007-ben is elhangzott előadás aktualizált és lejegyzett lenyomata. A téma – ti. a fenntartható épített környezet megvalósítása a hatósági munka ismeretében – tárgyalásához elengedhetetlen az aktuális építésjogi háttér ismerete, ez pedig az utóbbi két évben gyakorlatilag havonta változik. Vizsgálati szempontrendszerünk szerinti változásokról ugyanakkor nem beszélhetünk, s az időközben a Parlament által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) követelményei sem jelentek még meg a joganyagokban. De kezdjük az elején.

 Amikor a kisgyerek messziről mutat a játszótérre vezető útra, anyját húzza a csordogáló ivókút vagy az árokparton legelésző kecske felé.

Városunkban is visszatérő probléma az, ami több európai település lakóit is nehéz helyzet elé állítja az utóbbi években: az égi áldásként érkező csapadék utakat, kerteket, lakásokat öntenek el. Mi lehet a jelenség és az ismételten jelentkező káresemények mögött? Talán a szélsőséges időjárás, esetleg a megváltozott életvitelünk? Településeink épültek át, netán a környezet alakult át?

A budapesti agglomeráció keleti szélén található a Galga folyó völgye, a csodálatos Galgamente. Galgahévízen évtizedes hagyománya van már az ökológiai tudatosságon alapuló biogazdálkodásnak. A természeti folyamatok megértésén alapuló gazdálkodás után eljött az idő a szemlélet épített környezetre való kiterjesztésének is.

Megvalósult példákat bemutató cikksorozatunk ezúttal a Dél-Zselic hangulatos lankái közé, hazánk egyik első ökofalujába, Gyűrűfűre kalauzolja olvasóit.

Előző lapszámunkban a fenntartható építés elméleti alapjaival ismerkedtünk, most a gyakorlat kerül sorra. Amikor az ökoépítészet szóba kerül, az első kérdés természetes módon az: miből építsünk?
(Cikksorozat a Lakáskultúra HÁZAK ÉS KERTEK magazinjában)

A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Bízom, hogy tervezői munkánkkal mi, a lakókörnyezetünk kialakításában közreműködő tervezők is segítünk megállítani e kölcsön felelőtlen felélését. Gyerekkorom játszóhelyei, a házak között megbúvó rétek, a mezők illata, a városi terek, a parkok jutnak eszembe, mikor épített környezeti örökségre gondolok. S fiamra nézek: mit kap ő ebből?
(Cikksorozat a Lakáskultúra HÁZAK ÉS KERTEK magazinjában)

A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. E közismert mondással indítanám útjára új lapunkat, s közben bizakodom. Bizakodom, hogy munkánkkal mi is segítünk megállítani e kölcsön felelőtlen felélését. Gyerekkorom játszóhelyei, a házak között megbúvó rétek, a mezők illata, a városi terek, a parkok jutnak eszembe, mikor épített környezeti örökségre gondolok. S fiamra nézek: mit kap ő ebből?

Egy PHARE projekt keretében készített tanulmányában a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) részletesen foglalkozik Magyarország hulladékgazdálkodásával. Az elemzés építési és bontási hulladékok helyzetét taglaló fejezetét rövidítve ezúton közöljük.